2014. október 2.

20.Fejezet~ Embercsere

- Gyerekek! Mi folyik itt?- Toppant be Mrs. Trachtenberg
Justin elmosolyodott, majd elengedett és arcomra nyomott egy puszit, egész jól játszik.
- Csak a barátnőm kicsit felhúzta magát.- Mosolygott egyenesen a tanárnő képébe
- Ti jártok?- Pattantak ki szemei
Bieber csak rákacsintott és ott hagyta.
Kezemet szám elé kapva kezdtem el röhögni. Nagyon vicces, ahogy Justin eljátsza ezt az egészet mondjuk, én sem vagyok finomabb. Kezemet elvettem szám elől és halál nyugalommal a helyemre sétáltam, ahol már a srácok vártak rám. Leöklöztem Fredoval és Ryannel, majd Justin átkarolt.
Olyan furcsa, most hogy így "együtt vagyunk" teljesen megváltozott minden, az emberek is felnéznem rám még jobban, mint eddig valamint sokkal nagyobb biztonságban érzem magam eddig is eljátszottam a "Királynőt" most meg már "Királyné" vagyok és kezdem megkedvelni Biebert is annyira más ilyenkor, szinte már szerethető.
Telefonom pittyegni kezdett, és az osztályban még jó pár emberé is, BadGirl.
Figyelmesen nyitottam meg a cikket.

" Jose!
A királyi páros ismét akciózott! Rosenak nem tetszett egy féltékeny lány megjegyzése, aminek a tanárnő vetett véget... Viszont este újabb SL buli! Párosunk biztos jelen lesz, gyertek ti is! Én ott leszek!
                                                                                                                  #BadGirl"

Akkor este buli!
- Valami szexibe gyere!- Súgta oda nekem J- Tizenegyre ott vagyok érted!
Csak rákacsintottam és elkezdtem tovább böngészni a telefonom.
- Mrs. Trachtenberg! Unatkozom.- Üvöltött be Daniel
Az egész osztály hatalmas röhögésbe kezdett, tanárnőnk pedig Daniel felé fordította a fejét aki csak bambán les.
- Esetleg figyelhetnél?- Háborodott fel a tanárnő
- Ugyan, maga azt hiszi itt akárki is figyel?- Váltott flegma stílusba
- Elég!-Csapott az asztalra Mrs.
Csendesen kuncogtam végig az egész jelenetet.


Föci szokás szerint dög unalom volt, de végre vége ennek a sulis napnak is!
- Este hányra menjünk?- Tipegett mellém a két oldalbordám
- Justin tizenegyre jön értem. Éjfél felé csörgessetek meg és mondom a szitut.- Kacsintottam rájuk
- Amúgy- Kezdett el nyávogni Alexis- Ruha és sminkegyeztetés?
- Mindkettőtöknek fehér ruha, fehér magassarkúval a smink pedig passzoljon a ruhához!- Torpantam meg- Este találkozunk, puszi!- Váltottam gyorsabb tempóra ezzel ott hagyva őket
Sétálva indultam haza, nem vártam meg Ryékat sem, szinte már futótempóban hazafelé sietek. Legalább most van időm egy kicsit gondolkozni.

BG teljesen úgy állította be, mintha nekimentem volna a csajnak és elkezdtünk volna verekedni...  Jó az ilyeneket már megszokhattam volna. De egy valami egyáltalán nem hagy nyugodni, Bieber teljesen megváltozott mióta egyességet kötöttünk. Emberien viselkedik velem, ami nála a legnagyobb csoda. Ry ugyanolyan, mint eddig és Fredo is, de Bieber... Jó tudom, az én viselkedésem is változott a mai nap folyamán, de én csak úgy viselkedem ahogy az elejétől fogva kellett volna. Bevallom, ezzel a háttérrel bátrabb vagyok.
Gondolataim közbe haza is értem.
- Megjöttem!- Kiáltottam el magam
Anya ma szabadnapos, de választ nem kaptam, így egyből a hűtőhöz siettem mindig ott hagyja a hülye kis cetlijeit.
A konyhába érve nem a szokásos környezet fogadott.
Üvegszilánkok a földön és az üvegszilánkokra dobva egy papírdarab. Egyből felvettem és olvasni kezdem a lapon lévő szöveget.

" Rose Maria Windsor!
Kövesd az utasításaim és anyádnak nem esik baja! Ha nem így teszel a drága mama nem éri meg a holnapot.
                                                                                                                     02078976573 "
Gondolkodás nélkül kezdetem tárcsázni a telefonszámot, könnyes szemmel. Elvitték anyát és ha hibázok megölik, minden rajtam múlik...
- Haló?- Szólt bele egy mély férfi hang
- Rose vagyok!- Próbáltam határozottá tenni hangom
- Nagyon jó Rose! Akkor térjünk is a lényegre! Ma, kereken éjfélkor cserét ajánlok neked, téged a drága mamára!- Éreztem, ahogy elmosolyodik
- Hol találkozzunk?- Vágtam rá szinte gondolkodás nélkül
- A régi Bad szórakozó hely bejárata. Remélem megjelensz!- Nyomta ki a telefont
Sírva rogytam a földre, nem tudom elhinni, hogy ez velünk történik meg. Fejem a hideg konyhapadlóba nyomtam és próbáltam a földbe bújni a gondjaim elől, de a föld nem akart megnyílni alattam. Minden egyes porcikám elengedtem és szétterültem a padlón, zokogva.
Csak feküdtem ott percekig és hullottak a könnyeim.
Mikor már szinte elfogytak a könnyeim, sóhajtottam egy hatalmas nagyot és felálltam.
Nem tudok mit tenni, elmegyek este és megmentem anyát.
Telefonom előkotortam a zsebemből írtam Justinnak egy SMS-t.
 "Egyre gyere értem."
Ahogy elküldtem, már kaptam is rá egy "Ok"-ot.
Akkor már annak az embernek a kezei közt leszek és anyámat megmentem, remélhetőleg...



Este 23:54, már a taxiban ülök és a megbeszélt hely felé tartok.
Nagyon félek, mit fog velem tenni? Anya talán még él? Ujjaim idegesen tördelem, amit a taxis is észre vett, de nem szólt rá semmit.
- Megjöttük.- Állt meg a taxis
Szívem egyre hevesebben ver, nagyon félek. Egy hatalmas levegőt vettem és a taxisnak a kezébe nyomta ötven dollárt és feszülten kiszálltam az autóból. Elhajtott a taxis férfi, teljesen egyedül maradtam. Telefonomra pillantottam ami 23:58-at mutatott, időben itt vagyok.
Idegesen álltam egyik lábamról a másikra, ameddig egyszer csak velem szembe lépkedő emberekkel találtam szembe magam. Lábaim remegni kezdtek.
Pár méterre álltak meg tőlem, elől két izomagy, mögöttük anyám akinek a felkarját egy férfi szorongatja és mellettük valószínűleg az akivel telefonáltam. Anyának a haja tiszta kóc, alig bír állni a lábán, szemei bevannak dagadva, biztos szétsírta már a fejét. Szörnyű őt így látni.
- Látom egyedül vagy, helyes.- Mosolyodott el sunyin- Gyere csak közelebb!
Lábaim még jobban remegni kezdtek és rettegve vettem az irányt a férfi felé.
- Szia Rose!- Ragadta meg a kezem
Én csak riadtan kaptam felé a fejem és lenyeltem a sírást.
- Engedd el az anyját és hívj neki mentőt!- Parancsolta
Egyből elengedte anyát, aki összeesett a férfi pedig már a mentőket tárcsázta. Szemből kicsordult a könny, mit tehettek anyámmal?
- Mit tett vele?- Meredtem az engem szorongató férfira
A pasas szigorún rám nézett és elkezdett rángatni. Nem kérdezek többet.
- Te pedig velünk jössz!- Rángatott maga után
El kell fogadnom a sorsom.


KH: 10

22 megjegyzés:

  1. Nagyon jó csak így tovább! ;) siess a kövivel. :)

    VálaszTörlés
  2. úúúú, nagyon jól írsz! Siess a kövivel :)

    VálaszTörlés
  3. nagyon jó lett *-* imádom a blogod <33 mikor lesz kövi?? :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A rész már elméletben kész, ha meg lesz a 10 komi elkezdtem irni)

      Törlés
  4. Nagyon jó lett:) Siess a következővel <3 *-* :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó lett.Siess a következővel:-) :-)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon jó a blogod várom már a következő részt! :)

    VálaszTörlés
  7. nagyon jo siess a kovivel!!! :)

    VálaszTörlés
  8. Imadom a blogodat !! Varom a folytatast ^^

    VálaszTörlés
  9. Abbahagytad a blogot?:o Imadtam, de most mar egy ideje nem volt resz!!:(

    VálaszTörlés
  10. Nem hagytam abba, meg csak eszembe sem jutott! Csak tanulnom kell es ha megnezed, tanev kozben sosem hozom surun a reszeket

    VálaszTörlés