2014. április 4.

13.Fejezet~ Kezdet

Minden sötét és zűrzavaros. Élettelen és szürke. Csendes és rémisztő. Hideg és fájó. Csupán egy apró fény van, ami hasonlít egy csillaghoz a sötétkék égbolton. Parányi ragyogó foltocska, ami vonz magához. A csillag(?) egyre csak nő és nő, valamint sötétedik, szinte már olyan, mint egy fekete lyuk. Valóságos fekete lyuk tárul elém, húz magába, majd teljesen beszippant.
Szemeim hirtelen kipattantak. A sátorban ébredtem, telefonomra pillantva meggyőződtem arról, hogy hajnal van, hajnali négy óra.
- Rémálom.-Motyogtam magamban
- Olyan nem létezik.- Jött egy ismerős hang- Minden okkal történik.- Pillantott rám a nekem háttal ülő Bieber
- De bölcs lettél hirtelen!- Kuncogtam
- Röhöghetsz, de minden teljesen igaz volt, cica!- Jött egy erőltett mosoly szájára
- Mégis mi volt igaz?- Ültem fel, szinte már röhögve
- Minden. Smith emberei megpróbáltak, elrabolni, elmenekültél, de hoztad a formád és pofára estél ahonnan szokás szerint én mentettelek meg. Majd átestél az egyik ember hulláján, lesmároltál és rád tört a...- Itt hirtelen elakad- És ennyi történt.
Az átélteket hallgatva sokkot kaptam, hogy ez mind igaz volt, de volt még valami, az a kínzó fájdalom. Számat becsukva, rákérdeztem.
- És mi van azzal a nem tudom mivel, ami miatt szenvedtem és, hogy kerültem, ide és ki az a Smith?- Vontam kérdőre
- Idővel mindent megtudsz!- Mondta halál nyugalommal- Aludj!- Parancsolt rám
Nem kellett kétszer mondania, a történtekkel nem foglalkozva visszafeküdtem és aludtam.

- Rose!- Rúgott valaki a bordáim közé
- Anyááááád!- Üvöltöttem fel
- Ébresztő van!- Néztem szembe Justin Bieberrel
- Neked is jó reggelt!- Ültem fel
- Kelj már fel!- Rántott fel kezemnél fogva
- Idióta!- Rántottam ki kezem a szorításból, majd kisiettem a sátorból
- Nem érted? Én megyek elől!- Üvöltött Ryan
- Nem! Rose! Ugye, hogy én megyek elől?- Támadt le Crishta
Felemelő érzés arra ébredni, hogy egy idióta rugdos, majd rángat, de még ez is, hogy ezek az idióták ezen veszekednek, hogy ki megy elől. Ahhhhhhhjjj! Széthasad a fejem!
- Kuss már! Fáj a fejem!- Üvöltöttem el magam- Döntsétek el!- Forgattam szemeim

Imádom mikor fájó fejjel, karikás szemekkel, három idiótával kell együtt sétálgatnom a semmi közepén, szörnyen felemelő érzés!
Az ég borús, eső lesz. A fák az égig érnek, ősz színeibe borulva. A járást zöld fű fedi, néholi sáros részekkel, oldalt pedig óriás bokrok zöldellnek.
A sor elején Ryan és Christa még mindig veszekednek és egymást lökdösik. Én pedig a sor végén kullogok.
Még mindig a tegnap este jár a fejemben. A menekülés, az esés, a hulla és a fájdalom, a kínzó fájdalom. Nem mindennapi volt. Hasonlított ahhoz, mikor Justinnal a tűzön keresztül jöttünk, de az mennybe illett, ez pedig a pokolba sem. A kínzófájdalom amit átéltem semmihez sem hasonlítható, a mostani fejfájásomhoz sem fogható.
- Fogd már be!- Üvöltötte Justin miközben Christát pofon csapta
- Justin!- Üvöltöttem rá, de meg sem rezzent
Jellemző. Justin teljes hidegvérrel pofoz meg valakit, meg sem lepődöm. Szerencsétlen Christa, teljesen lesokkolt. Csak áll ott, mint egy fadarab és kapkodja a levegőt.
- Bieber te normális vagy?- Rohantam utána
- Maradj már te is!- Csapott pofon engem is
Mit képzel ez magáról? Justin iránti gyűlöletem egyre csak erősödni kezdett, majd a méreg teljesen elöntötte a testem. Szemeim szinte vérben forognak, ereim kidagadnak, izmaim megfeszülnek, mintha nem lennék önmagam. Alig tudok uralkodni a testemen, minden porcikám Justin felé húz, minden azt súgja, hogy ezt most meg kell tennem! A méreg erősebb lett, mint én. Hirtelen jobb öklömmel húztam be Justinnak. Az orrából a vér hirtelen kezdett el ömleni. Még magam is meglepődtem az előbbi cselekedetemen. A fejem megrázásával, minden eltűnt. Nem kellett semmi ellen küzdenem, nem késztetett semmi. Olyan volt, mintha semmi sem történt volna. Csak Justin vérzőorra emlékeztetett a történtekre.

- Tudtad, hogy, hogy fog rá reagálni!- Hallottam meg Ryan egy mondatát, hallgatózni kezdtem
- Utálom ezt a ribancot!- Remek, Justin Bieber utál, az érzés kölcsönös
- De te vagy a hibás, fogd már fel!- Emelte feljebb Ry a hangját- Tegnap minden elkezdődött, tudhatnád!- Halkult el
Na jó! Ennyi bőven elég. Gyorsabbra vettem a tempót és már szinte rohantam a sor elején. Mi kezdődött el? Ez meg mi a jó istenről beszél? Ez hülye. Kezd már teljesen elegem lenni ezekből!
- Apa!- Üvöltöttem el magam
Nem tudom miért, egyszerűen a szám kinyílt és csak üvöltöttem, olyan érzésem lett, mint mikor behúztam Biebernek
- És ez még csak a kezdet...- Hallottam meg Ryan egy elejtett mondatát
- Ti meg mi a fenéről beszéltek?- Teremtem előttük
- Semmiről.- Viharzott el mellettem Justin
- Ennek mi baja van?- Néztem utána
- Megütötted.
- Nem halt bele!- Meredtem rá
- De!- Vágta rá, mintha csak tudta volna, hogy mit fogok mondani- A becsületét megsértetted. Nem volt jó ötlet.- Kezdte el pásztázni a földet
- Ryan...- Kezdtem el fejem rázni, majd Justin után siettem

- Bieber álljál már meg!- Üvöltöttem utána
- Mit akarsz?- Indult el felém
Határozott, gyors léptekkel indult meg felém. Lábam a földbe gyökerezett és térdem remegni kezdett. Bieber izmai megfeszültek, szemei határozottan járták körbe a területet, de az erek, nem dagadtak ki, teljesen normálisan helyezkedtek el. Bieber tanulmányozásomban Bieber csókja zavart meg, de ez most más, mint a többi.

12 megjegyzés: