2014. március 2.

11.Fejezet~ Ne menekülj!

Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet.
Egy pont, ahol kiborulsz.
Egy pont, ahol már nem agyalsz.
Egy pont, ahol erősnek kell lenned.
Egy pont, ahol az extázis kezdődik.
Justin csókja közben mindet éreztem. Nem féltem attól, hogy bántási szándéka van. Kiborultam rá. Gondolkodás nélkül visszacsókoltam. Erősnek mutattam magam. Vágytam rá. Minél durvábban csókolt annál inkább. Gondolataimból egy fa zökkentett ki. Szemeim hirtelen kipattantak és szembe találtam magam azzal a fával amiről az előbb lepattantam. Mit sem törődve azzal, hogy nekisétáltam egy fának visszamentem a táborhelyünkhöz. Justin és Ryan felállíttatták a sátra szerencsétlen kislánnyal, akinek már most elfelejtettem a nevét.

- Rosalinda!- Üvöltötte Ryan mikor meglátott

- Towsend?- Néztem rá kérdőn, mire felugrott és elrohant
Jellemző Ryanre, ahogy valaki a középső nevén szólítja akár nyilvánosan, akár négyszemközt, bedühödik és elrohan. Mondjuk jobb, mintha elkezdene verekedni...
- Drew!- Üvöltöttem el magam, mire Justin felnézett
- Maria?- Nézett rám győzelemittasan
Ez meg honnét a fenéből tudja a középső nevem? Nagyanyám miatt kaptam azt, úgy gondolta, hogy egy királyi leszármazottnak illik, hogy egy hagyományosabb neve legyen, ezért is lettem Rose Maria Windsor hivatalosan, de alig használom, szinte soha.
A kislány csak nagy szemekkel figyelte a jelenetet. Nem mer még most sem megszólalni, szerencsétlen csaj, szörnyen ciki. Szinte már sajnálom.
- Kate!- Istenem ugye így hívják?!- Ügyesen felállítottad a sátrat!- Váltottam gyorsan témát
- Köszönöm! De Christa vagyok.- Mondta félve
Istenem mekkora idióta vagyok! Justin legalább jól szórakozik azon, hogy ekkora idióta vagyok. Hiretelen homlokomhoz csaptam a kezem.
- Jujj, ne haragudj!- Pásztáztam a földet, mire Christa elmosolyodott
- Mi van Rose? Bogaras vagy?- Kapott röhögőgörcsöt Justin a saját béna poénján
- Seggfej!- Morogtam alig hallhatóan és bemásztam a sátorba

Mit ne mondjak... Kívülről valahogy nagyobbnak tűnt. Egy két személyes sátor négy emberre. Remek!

- Nem lehet, hogy egy sátrat ott hagytunk?- Másztam ki az "odúból"
- Miért?- Nézett rám Bieber
- Mert esetleg ez két személyes?- Tártam szét a karjaim
- Ügyes Christa!- Kacsintott Christára aki nem minimálisan jött zavarba, úgy néz már ki, mint egy paradicsom, full vörös
- Bieber, a fa alatt alszol Ryannel.- Rántottam meg a vállam
- Ne aggódj Cica! Nem aludni jöttem!- Mosolygott kajánul
- Inkább megkeresem Ryt.- Forgattam meg a szemeim és Ryan után indultam

- Ryan!- Üvöltöttem el magam, amikor már a lombok takarásában voltam

Válasz nem jött. Idegesen csapkodtam el magam elől a gallyakat, de Ryant nem találom. Hirtelen kirázott a hideg. Olyan érzésem van, mintha követnének, azt hiszem, ezt hívják üldözési mániának. A fák egyre sűrűbben sorakoznak, kizárt, hogy Ryan eddig eljött volna. Vettem egy 180 fokos fordulatot és vissza felé elindultam. Csak egy gond van, nem tudom a visszavezető útat. Dühömben már tördeltem le a gallyakat magam elől, pont nyúltam volna egy újabb gallyhoz, mikor magam mögül hallottam egy reccsenés, ösztönösen hátra kaptam a fejem. Semmi sincs mögöttem, kezdek megbolondulni. Hirtelen egy alakot pillantottam meg a fák közt, ösztönösen menekülni kezdtem. Bele a vakvilágba, amerre a lábam visz. A múltkori elrablásom miatt, nem vagyok túl nyugodt, mi van ha megint el akarna rabolni?

- Ne menekülj!- Találtam szembe magam egy alakkal

A sötétben alig látszik belőle valami. Lehajtott fejjel és ökölbe szorított kezekkel áll előttem, fején valószínüleg csuklya van. Nem látom az arcát, de mégis rettegek tőle. A hangja... Mély, és nyugodt, mintha tudná ki, vagy inkább mi üldöz engem. Félelemnek nyoma sincs rajta. Megdermedve állunk egymással szembe. Az agyam kattogását szinte száz méterről is lehet hallani, de az övét... Szinte gondolatai sincsenek.
Egy újabb reccsenés törte meg a köztünk uralkodó csendet, amire már az előttem álló srác is felemelte a fejét. Arca hirtelen eltorzult és egy nyüszítés hallatszott. A srác szemében a félelem teljes hatalmat nyert. A teste ami eddig mozdulatlan volt, elkezdett remegni. Látja, látja, hogy mi van mögöttem. Szemem összeszorítottam és vártam, hogy mit történik. Nyögést hallottam magam körül, mire szemem egyből kipattant. Szemem láttára esett össze előttem a srác. Lelötték. Hátúlról két kar fonódott derekamra. Szemből pedig egy ember halad felém.

15 megjegyzés:

  1. Juj... Nagyon jó lett. Nagyon siess a kövivel♥ *-*

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó siess a következővel :-) :-)

    VálaszTörlés
  3. nem mondom meg:p2014. március 3. 13:25

    Mé lett ilyen rövid??:(( SIESS*_* MERT LELŐLEK:P

    VálaszTörlés
  4. Először is, ha nem tudsz értelmeset kommentálni, akkor inkább ne is írj. Másodszor, nem ismerlek, az életben nem komiztál még, szóval még csak olyan viszonyba sem vagyunk, hogy ezt poénként vegyem.
    Legközelebb kérlek csak akkor kommentált, ha valami értelmeset hozol ki belőle! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  5. Imádom annyira jool írsz !!! <3<3<3
    Siess a kövivel *-*

    VálaszTörlés
  6. jujjj de jooo *--* mikor lesz kovi?

    VálaszTörlés
  7. díj.:) http://chanelandjustinlove.blogspot.hu/2014/03/elso-dijam.html

    VálaszTörlés
  8. sziia nálam van a díjad:DD http://nicolemoor.blogspot.hu/p/dijak.html

    VálaszTörlés
  9. Drága blogger/bloggerina!

    Imádom a blogodat, s minden részt elolvasok.
    A blogom meghirdette élete első versenyét. Jelentkezz te is! Veszteni valód nincs, s még + feliratkozókat is szerezhetsz. Ha érdekel, nézz be. :)
    http://lovewillremember-justinbieber.blogspot.hu/p/verseny.html

    VálaszTörlés